Hirdetés
febr.
01
Jó pozíciók kellenek az agrárpolitikában

Font Sándor szerint Magyarország megtartóerejének visszaszerzése áll a kormány megújító törekvéseinek fókuszában. Az országgyűlési képviselő a magyarság számának drámai csökkenését tartja a legsürgetőbb megoldásra váró feladatnak. Ahogy fogalmaz: „Minden, ami az őszi törvénykezés óta a Parlamentben történik, a gyermeket vállalók biztos megélhetését igyekszik segíteni. ” A támogatásért azonban dolgozni kell – teszi hozzá, és leszögezi: a gyermekvállalás nem válhat megélhetési forrássá.

- Az már a választásokkor is nyilvánvaló volt, hogy nehéz, szorongatott pénzügyi környezetben kell a kormánynak kivezető utat találnia. Honnan indul és belátható időn belül hová tart az ország a már körvonalazódni látszó kezdeményezések nyomán? - tettük fel a kérdést az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének.
- A bruttó hazai terméket kifejező GDP-hez viszonyítva jelenleg 80 százalékos a hitelállományunk. Ennek súlyát minősíti, hogy jelenleg 60 százalékos eladósodottság felett nem léphet be egy ország az unióba. A kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság megszüntetésével például az állami nyugdíjalapokba visszaáramló 2000 milliárd forinttal csökkenteni fogjuk a hitelállományunkat. Érzékelhető előrelépést jelentene a kormány által kitűzött 4-6 százalékos GDP növekedés is. A tapasztalatok szerint egy százalékos GDP növekedéshez 300- 400 milliárd forint többletbevétel társul adók formájában, vagyis ennyivel több pénz lesz elosztható.
- Úgy az eladósodás mértékének csökkentése, mint a gyermekvállalási kedv fokozása elválaszthatatlan a gazdaság élénkítésétől. Tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígér a kormány. 
- Mindez teljesen új szemléletmód alapján történik, amelynek alapvetése, hogy multinacionális rendszerek nem kapnak a továbbiakban extra támogatást, minden forrás a hazai kis- és középvállalkozásokhoz jut el. Ez az a terület, ahol a következő években nagy számban jöhetnek létre új munkahelyek. Ezen belül is kiemelt szerep juthat a mezőgazdaságnak: a kézimunka igényes állattartásnak, a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, kertészeti ágazatnak. E folyamat serkentésére hamarosan 20 milliárd forintos támogatási keret nyílik meg. 
- Milyen fejlesztési lehetőségekben érdemes gondolkodniuk a gazdáknak? 
- A szándék az, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés között minden felesleges lépcsőfokot kikapcsoljunk. A magyar mezőgazdaság túlnyomórészt alapanyagot termel, a feldolgozó ipar áldozatul esett a privatizációnak. Ennek részbeni visszaállítása a cél, ami nem jelenti azt, hogy ismét óriási konzervgyárak létesülnének, de annál inkább megnyílnak a lehetőségek arra, hogy a gazdálkodók minél inkább végterméket, fogyasztható készterméket állítsanak elő. Már ebben az esetben is lényegesen magasabb haszonkulcs érhető el. Ez az arány még kedvezőbb lehet, ha az eladást is maguk végzik. Egyébként a mezőgazdaságról tudni kell, hogy az EU tagországok számára ez kötött pálya, mivel az unió központilag szabályozza a támogatásokat. Maga az ország tehát nem adhat önkényesen támogatást a saját mezőgazdaságnak, erre csak Brüsszel által szabályozott módon, az unió által engedélyezett támogatások formájában van lehetőség.  
- Javítja-e tárgyalási pozícióinkat az a tény, hogy jelenleg Magyarország az EU soros elnöke? 
- Reményeink szerint igen, és igyekszünk jól sáfárkodni ezzel a lehetőséggel. Az unió által meghatározott feladatok megoldásának van egy ütemezése. Elnökként ezt a menetrendet követnünk kell, de lehetőségünk van ebbe a tárgyalási metodikába új témákat is bevinni. Jelenleg például az agrárpolitikai reformról folyik a vita. 2014-ig ugyanis egy teljesen új támogatási rendszer lép életbe az Unióban, s a majdani elosztási arányok és elvek alapjainak a meghatározására éppen a mi elnökségünk ideje alatt kerül sor. Széles körben ismert, hogy az utólag csatlakozott tagállamok gazdái jelenleg kevesebb támogatásban részesülnek, mint a korábban csatlakozott tagállamokban dolgozó kollégáik. Ezt az ellentmondást szeretnénk felszámolni. Kötelező téma a Duna stratégiájának a kidolgozása is, amiben Magyarország a legnagyobb folyamkilométer szakasszal érintett. Az EU-elnökség e téren is komoly lehetőség, hiszen a most meghatározott stratégiának a valóra váltását később az Unió finanszírozza. Cseppet sem mindegy tehát, hogy a fő együttműködési útvonal mellé milyen további, immár az ország gazdaságára közvetlen hatást gyakorló elemeket – kikötőket, egyéb vállalkozási tevékenységet, turisztika, környezetvédelmi lehetőségeket, nemzeti parki szemléletet, vízháztartással összefüggő fejlesztéseket – társítunk. 
- Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság kiemelt témakör, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökeként Önnek is kiemelt szerep jut a tavaszi tárgyalásokon. Milyen plusz feladatokkal, felelősséggel jár ez?
- Ez idő alatt több alkalommal vendégeskednek Magyarországon az EU 27 tagországának parlamenti mezőgazdasági bizottsági elnökei. E látogatások során természetesen egyfajta imázs építésre is törekszünk, emellett próbálunk a hazai gazdáknak kedvező, jó pozíciókat kivívni az agrárpolitikia reform előkészítése kapcsán, és önként választott témaként szorgalmazzuk a génmódosított élelmiszerek termesztésének szabályozását. Ennek rendkívül nagy jelentősége van számunkra, amikor hazánk tiszta agrárkörnyezetben tiszta terméket szeretne termelni. Törekvésünk, hogy minden ország maga dönthessen arról, hogy lehetővé teszi vagy tiltja a génmódosított élelmiszerek termesztését.  
- Megítélése szerint milyen hosszabb távú változást indíthatnak el a megkezdett folyamatok? Mivel lenne elégedett?
- Hiszek abban, hogy ha a választók bizalmából két ciklus elteltével visszatekintünk a folyamat kezdetére, az ország teljes pénzügyi stabilitása és magas foglalkoztatottság mellett tehetjük meg, amikor a krízis szó idegenül cseng.  A jelentős gazdasági fejlődés megmutatkozik majd olyan jellemzőkben is, mint az utak állapota, a fejlett egészségügy és oktatás. Azok pedig, akik a vidéki életformát választották, elvégzett munkájukkal olyan életszínvonalat tudnak majd biztosítani maguknak és családjuknak, mint az Unió bármely másik tagországában élő társuk. Nem kell többé úgy érezniük, hogy a társadalom perifériájára szorultak, és nincs választási lehetőségük. A magyar gazda szabad ember lesz, a maga ura, akit nem szorít naponta sarokba a gazdasági, pénzügyi kényszer. Ezt kívánom a térségben élőknek is. 
Kiemelt szerep juthat a mezőgazdaságnak: a kézimunka igényes állattartásnak, a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, kertészeti ágazatnak